1956 – képkutató

1956 – képkutató

Holnap ünnepelünk, emlékezünk. Erre készültünk rendhagyó képkutató bejegyzésünkkel!
Ritka felvétel – a forradalom egy, még boldog pillanatát örökíti meg… De mit is látunk pontosan?

AZ ESEMÉNY: 1956. október 23-án délután három órára a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói tüntetést hirdettek a Bem szoborhoz. A tüntetés programjaként elfogadták az úgynevezett 16 pontot, amely követelései között ott volt a szovjet csapatok kivonása, a szabad választások megrendezése is. A délelőtt folyamán a 16 pontos kiáltványt széthordták minden budapesti egyetemre és főiskolára. A tüntetés időpontját és helyszínét reggel még bemondta a rádió, majd délben adását megszakítva elhangzott a Belügyminisztérium közleménye a tüntetés betiltásáról. Ezt később – miután a tüntetéshez csatlakozott a DISZ is, valamint a rendőrség vezetői kijelentették, hogy nem fognak békés diákok ellen fegyvert használni-, visszavonták. Az egyetemisták a város különböző pontjairól indultak a Bem szoborhoz. A képen a Marx Károly Közgazdasági Egyetem hallgatóinak tömege látszik, amint vidáman, egymásba karolva mennek, zászlókat lengetve.

RUHÁK, FRIZURÁK: A képen kifejezetten jól öltözött fiatal férfiakat látunk, többségükön öltöny, nyakkendő, ballonkabát. Manapság így csak komoly munkahelyek tisztviselői öltöznek, akkoriban azonban az egyetemi hallgatók úriembernek, értelmiséginek számítottak, akiknek ruházata tükrözte ezt a társadalmi pozíciót. Az ötvenes évek divatos férfi hajviselete a hátul felnyírt, elöl megnövesztett frizura volt, amit a homlokból határozottan hátra kellett fésülni, elválasztás nélkül. Ha ez nem ment, akkor a kor hajzseléje a brillantin, illetve a hajolaj is segített a divatos frizurát elkészíteni.

A ZÁSZLÓK: A felvételen egyszerű piros-fehér-zöld trikolórokat látunk. Talán régebbről maradtak meg vagy újonnan varrták őket, hiszen 1949. augusztus 20-ától a Magyar Népköztársaság sztálinista címerét (kalapács, búzakalász, vörös csillag) rakták hivatalosan a trikolór közepére, ezt kellett használni. Ezt az úgynevezett „Rákosi-címert” vágták ki aztán a leleményes tüntetők a „hivatalos” zászlókból, és ez lett később a forradalom jelképe: a lyukas zászló.

A HELYSZÍN: A mai Budapesti Corvinus Egyetem főépülete látszik, amelyet a kép készültekor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek hívtak. Az Ybl Miklós tervezte, Fővám téri neoreneszámsz épületet 1874-ben adták át, eredetileg Fővámpalota volt, ebbéli funkciójában működött egészen a második világháborúig. Az épület összterülete 9500 négyzetméter, a Dunára néző főhomlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek. A Fővámház alá eredetileg komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült, amelyből négy, zsilippel elzárható alagúton volt kijárás a Duna-partra. Az épület mellett, sőt magába az épületbe is vasúti vágányok vezettek. 1944-ben rendkívül súlyosan megrongálódott, mivel mind a német, mind a szovjet csapatok támaszpontként használták. Néhány évig bontását fontolgatták, majd mégis rendbehozták az egyetem számára. Háttérben a Közraktárak épületei látszanak, mára Bálna lett belőlük…

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *