• Párisi Nagyáruház 1
  • Párisi Nagyáruház 2
  • Párisi udvar 1
  • Párisi udvar 2

Pestet az 1867-es kiegyezés után elérték a boldog békeidők. Ahogy közeledett a századforduló és a Millenniumi Ünnepségek, a nemrég még barokk kisváros lassan világvárossá fejlődött. Megjelentek a sugárutak, sétányok, a belvárosi paloták és bérpaloták, vásárcsarnokok, pályaudvarok, az európai kontinens első metrója és az elegáns áruházak is.

Utóbbiak közül 1911. március 3-án, nagy szenzáció közepette nyílt meg a Párisi Nagyáruház az Andrássy úton, aminek egyébként a Rákóczi úton létezett egy kisebb méretű elődje, de az leégett. A tulajdonos, Goldberger Sámuel aztán megvásárolta a Terézvárosi Kaszinó épületét, hogy a helyén létrehozhassa a kor legmodernebb áruházát. A tervezéssel Sziklai Zsigmondot bízta meg, akinek tervei 2 évvel később álltak össze valósággá egy hétemeletes, patinás szecessziós épület képében, ami az ország egyik első vasbeton vázas épülete volt. Elkészült hát a legújabb áruház, ami egy valódi csodának számított a fővárosban. A belépőket egy hatalmas, fedett, márványoszlopos hall fogadta, amiből öt emeletig lehetett fellátni. Az emeletekre aranyozott lépcsőfeljárókon vagy tükrös felvonókon lehetett feljutni. A díszítőelemek egy része a Zsolnay-gyárból került ki, az üvegablakok Róth Miksa munkáját dicsérték. A nagy felületű párkányokon óriásplakátok hirdették a kapható termékeket. Az áruk között 24 osztályon, hatalmas kínálatból válogathattak a vásárlók, minden nagyon jól szervezetten működött, világszínvonalú volt. A tetőn kilátósétányt hoztak létre, ahol egy 400 fős étterem, télen pedig még jégpálya is működött, az alagsorban pedig a több száz alkalmazott számára alakítottak ki ruhatárat, étkezőt és orvosi rendelőt. A tulajdonos a sok kicsi sokra megy elvet követte, és nagy tömegben, olcsón szerezte be áruit, amiket néhány fillér haszonnal adott tovább, mindent kerek árakon. Ezek mellett nem voltak ritkák az akciók sem, amik igencsak népszerűvé tették Magyarország első igazi áruházát. A II. világháború után az épületet államosították, és több mint 10 évig könyvtárként használták, majd a szocialista időkben a Szövetség utcai Magyar Divatcsarnokot költöztették be ide. Ma könyvpalotaként ismerhetjük, az Alexandra Könyvesház működött itt 2009 óta.

A 20. század elején egy másik „Párizsba” is mehettek vásárolni a budapesti polgárok: a mai Ferenciek terénél lévő (és jelenleg átépítés alatt álló) Párisi udvarba. Tulajdonképpen az itt kialakított üzletsor már a XIX. század eleje óta működött, a huszadik században csak átépítették. Az eredetileg itt álló épület Pollack Mihály tervei alapján jött létre, Brudern János megbízásából. Már ekkor elkészült a ház aljában az üzletsori folyosó, mindez a párizsi Passage des Panoramas mintájára, ami miatt a pestiek hamar Párisi-háznak kezdték becézni az épületet. Ezzel megszületett az ország egyik első üzletháza. A XX. század elején Pollack épülete helyére felhúzták a Belvárosi Takarékpénztár Rt. székházát. A tervező Schmahl Henrik volt, aki egy arab, mór, gót stílust ötvöző palotát alkotott. Az épület aljában egy ugyanolyan üzletsort alakított ki, mint elődje volt, ám innentől már Párisi udvar néven emlegették. A passzázs most nem látogatható, az épületet ötcsillagos szállodává alakítják át.

Bizakodva várjuk az eredményt!

(A képek forrása: Fortepan.hu és wikipédia)

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *