Rezső_nap

Rezső napra szeretettel! 

Háromszáz elszánt tisztviselő. Ennyi ember kellett ahhoz, hogy az 1880-as évek elején végre megfelelő helyszínt találjon nagyszabású tervének megvalósítására a Házépítő Tisztviselők Egyesülete. A társaság azért jött létre, hogy a kor egyik fő problémájára – legalábbis a saját maguk számára – orvoslatot találjon: a lakáshiányt, a magas lakbérek elleni örökös harcot barátságos, családi házak együttesének építésével kívánta véglegesen megoldani.

Több nehézség után végül az Üllői út (akkori) végén, a vámsorompón túl mutatkozott egy elfogadható építési terület, melynek azonban volt néhány szépséghibája… Ezen a tájékon volt ugyanis a helyőrségi barakk-kórház, a kolerabarakk és nem messze ezektől – a nem sokkal korábban megszüntetett temetők helyén épült – meglehetősen bűzös gyárak. A gyárkémények mellett talán a szintén közeli nagy sertés-tó és a régi sertésállások is „szagosították” a levegőt, szerencsére azonban a szomszédos területen működő városi faiskola javított a helyzeten (részben ennek a területén van ma a Népliget).

Kellőképpen vonzó volt viszont a terület ára, s az egyesületnek végül sikerült megegyeznie a fővárossal: 1884-ban több mint száz parcellára felosztva, kizárólag családi házak építésének céljára megkapták a területet. Elkezdődött tehát az építkezés, s a lázas munka hevében, a látványos fejlődés közepette már nem is volt olyan bűzös és barátságtalan a környék…

A tisztviselők és családjaik lassacskán szépen berendezkedtek – igaz, a házak többsége szerény kivitelű, a bővíthetőséget szem előtt tartó, s egyelőre olykor csak félkomfortos –, s 1888-ban már a telep bővítése volt az újabb cél.
A „falu” – ahogy hívták, és hívják azóta is sokszor – központja pedig a Rezső tér lett. Itt működtek a telepet kiszolgáló apró üzletek: a papírüzlet, a fűszerüzlet, a pék vagy a kocsma is, itt cserélt gazdát a tojás, a sonka és a pletyka hétvégente. Nem csoda hát, hogy a sokáig füves területként, amolyan „játszótérként” szolgáló Rezső tér lett az 1931-ben elkészült katolikus templom helyszíne is, mely eredetileg Lechner Ödön tervei szerint épült volna meg. Ám az I. világháború és Lechner halála másként alakította a templom sorsát: végül a mester unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő lett az építész, aki klasszicizáló empire stílusban dolgozta át nagybátyja eredeti terveit.

A tisztviselőtelep, a Rezső tér és környéke beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ahogyan azt a háromszáz lelkes alapító (képünkön épp a templom alapkövét teszik le) annak idején megálmodta: barátságos, élhető, otthonos lakóhely lett a régi külvárosi részből, ahová sokan akarnak költözni, de elköltözni csak nagyon kevesen.

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *